Gyűrűk

Bináris fájl másolása konzolról

Ilyenkor uuencode-uudecode-ot szoktunk használni.
Ha ilyen nincs, akkor:

xxd fájl.bin

xxd -r fájl.xxd > fájl.bin

Hario Skerton - nem gyári adatok

Őrlőátmérő (külső): 38 mm
Őrlőműkialakítás: kúpos
A tengely menetemelkedése (normál M8 menet): 1,25 mm
Egy őrlésfokozat (a menetemelkedés hatoda): kb. 0,21 mm
Össztömeg: kb. 450 g

Folytatás következik... ...ITT

DeLonghi BAR-14 nyomásmérés

Valamennyire köztudott, hogy a presszókávék 9 bar nyomással készülnek. A házi kávéfőzőkben is igyekeznek a gyártók ehhez közeli értéket beállítani, legtöbbször egy 15 bar-os szivattyú és egy 9 bar-os szabályozó szelep (Over pressure valve - OPV) beszerelésével. A szivattyú állandóan 15 bar-on üzemel, de a közte és a hőtartály között beépített szelep a 9 bar-on felüli nyomást visszavezeti a hidegvizes tartályba, így a kávépogácsára valóban 9 bar nyomás jut.

Egy DeLonghi BAR-14 (Caffee Treviso) gépnél a méréshez a következő eszközökre és szerszámokra van szükség.
 A mérőeszközhöz:

• 1 db legalább 15 bar-ig mérő nyomásmérő (manométer), lehetőleg 3/8"-os menetes csatlakozással
• 1 db egyik végén 3/8"-os belső, másik végén M10*1 külső menettel ellátott flexibilis bekötőcső
• 1 db 10-es villáskulcs
• 1 db 19-es villáskulcs

A kávéfőző vízterelőjének és a nyomásrugó tartójának kiszereléséhez:

• 1 db PH2 fejű, kb. 10 cm összhosszúságú csavarhúzó
• 1 db kétforintos érme

Nekem 1/4"-os csatlakozójú nyomásmérőm volt, ezért kellett vennem egy 1/4"-3/8" (B-K) átalakítót, meg teflonszalagot a szigeteléshez.
A prodzsekt eszközköltsége kb.
Manométer 1000 Ft
Flexcső 440 Ft
Átalakító 120 Ft
Teflonszalag 120 Ft
Összesen kb. 1800 Ft

A kész összeállítás mérés után így néz ki.

Kávéfőző matematika - 1. rész

A pumpás-karos-manuális nevekkel ellátott presszó kávéfőzők nagyjából egységes belső szerkezetet mutatnak. Van egy körülbelül egy literes műanyag tartályuk, melyből egy nagynyomású szivattyú tölti a vizet egy durván két decis fém, nyomásálló tartályba – bojlerbe –, ahol a fűtőszál egy előre (legtöbbször termosztáttal) beállított hőmérsékletre hevíti a vizet. Amikor ez a hőfok beáll, egy lámpa jelzi (le-, illetve felkapcsolódással), hogy a készülék készen áll a kávékészítésre.
Ha ekkor megnyomjuk a kávéadagoló gombot, a szivattyú elindul, és 9 bar nyomással hideg vizet juttat a bojlerbe, ami miatt az ott lévő forró víz (a befolyó hideg vízzel valamilyen mértékben keveredve) a kávéőrleményen keresztül belefolyik az edénybe. Ezzel elkészült a kávé.
A kérdés az, hogy milyen teljesítményű fűtőszálra van szükségünk ahhoz, hogy a kávé kifolyása alatt a bojlerből kilépő víz hőmérséklete állandó legyen.

A számítások előtt néhány egyszerűsítést tennünk kell annak érdekében, hogy ne akadémiai szintű levezetést kapjunk. Tegyük fel először is, hogy a bojlerünk tökéletesen szigetelt, hőkapacitása nulla, hőt nem ad át környezetének, és nem is vesz fel onnan! Tegyük fel továbbá, hogy a fűtőszál idő- és hőveszteség nélkül hevíti a vizet! Végül feltételezzük azt is, hogy a víz hőkapacitása nem változik se a nyomás- se a hőmérsékletváltozás hatására. Legyen a környezet hőmérséklete 25 °C, a bojlerben levő vízé pedig 95 °C!

Egy presszó kávé elkészítése körülbelül 30 másodpercet vesz igénybe, és dupla esetén körülbelül 60 ml folyadékot kapunk ennyi idő alatt. Ez azt jelenti, hogy másodpercenként körülbelül 2 ml víz halad át a tartályon (ez megfelel 2 g/s tömegsebességnek). A víz a bejáratnál 25 °C-on érkezik, a kijáratnál pedig 95 °C-on távozik.
Ha feltételezzük azt, hogy adott időegység alatt a beáramló víz a tartályban levővel nem keveredik el, az időegység letelte után viszont azonnal és tökéletesen elvegyül, akkor az ebben az időpontban pillanatszerűen bevitt energia az időegység alatt a tartályba érkezett víz felmelegítésére kell csak, hogy fordítódjon – hogy azt felhevítse a tartály többi részének hőmérsékletére. (Ezek a feltételezések szigorúan véve végtelen rövid időintervallumokra igazak csak, de mint látni fogjuk, a kapott teljesítmény független lesz az időintervallum hosszától.)
Az energiamérleget tehát egyenletekkel így írhatjuk fel (P a fűtőszál teljesítménye, Δt az időintervallum, c a víz fajlagos hőkapacitása, m az időegység alatt tartályba áramlott víz tömege, Tbe és Tki a bejövő és kimenő hőmérsékletek, v a bejövő víz tömegsebessége):

P • Δt = c • m • (Tki - Tbe)
és
m = v • Δt

A második egyenletet az elsőbe helyettesítve, majd egyszerűsítve Δt-vel, a tartályt melegítő fűtőszál teljesítményére a

P = c • v • (Tki - Tbe)

összefüggést kapjuk. A fent megadott értékekkel ez

P = 4,18 J/g°C • 2 g/s • 70 °C = 585,2 W-ra adódik.

Talán furcsának tűnhet, de a fenti összefüggés értelmében ez a teljesítmény független a tartály méretétől, így például egy két literes bojlerre ugyanúgy vonatkozik, mint egy két decisre.

A kávéfőzőkben a nem ideális folyamatok (a fűtőszál hatásfoka és hőtehetetlensége, a környezetnek átadott energia, a nem tökéletes keveredés, a hőkapacitás hőmérsékletfüggése) és a hőmérsékletek különbségének változásai (a boljer hőmérséklete akár nagyobb, a környezeté kisebb is lehet) miatt a gyártók az 585 W helyett 1000-1200 W-ot használnak, nagyobb bojler esetén – hogy előbb elérjék a hőstabil állapotot – akár még többet is.

Hario Skerton - Tapasztalatok

Szimpla adag (7-8 gramm) eszpresszó géphez való finomságú kávé ledarálásához durván 70 fordulat szükséges, ami legalább egy perc tekerést igényel a szerkezeten. Ez a művelet nem a legkönnyebb, bár ez kávé- és pörkölésfüggő. A darálót lehet térd közé vagy asztalhoz szorítani, de a tekeréséhez minden esetben kell némi erő, ami nők számára szerintem gyakorlatilag használhatatlanná teszi az eszközt.
Főleg nagy szemcseméretnél nem egyenletes az őrlemény, a később tárgyalt konstrukciós hibák egyike miatt. Porrá darálásnál nem nagyon tapasztalható szemcseméret-eltérés, normál eszpresszóhoz őrlés esetén viszont szintén lesznek az átlagméret feletti darabok is.
A finomság átállításához először el kell távolítani a kart leszorító recézett anyát, felemelni a kart, felemelni a biztosító villát, a finomság állító anyát elfordítani, majd mindent ellentétes sorrendben visszatenni. Kicsit macerás, de megszokható.
Mivel a daráló állítása fokozatos, ezért nem lehet tetszőleges finomságúra őrölni, legfeljebb a kívánt mérték közelébe. Eszpresszóhoz való őrlés esetén a két használható fokozat egyikén például eldugul a kávéfőző, a másiknál átzuhog az őrleményen a víz. Egyik sem optimális, szükség lenne fokozatok közötti (vagy inkább nélküli) változtathatóságra. A finomságskála szélessége tényleg megfelelő, azt viszont tudni kell, hogy minél finomabb az őrlemény, annál több fordulatot és/vagy több erőt igényel egy adott tömegű kávé ledarálása.
Az üveg alsó részt én főleg amiatt tartottam fontosnak, mert elektrosztatikus szempontból jobban viselkedik a műanyagnál, és várhatóan nem tapasztja össze a ledarált kávészemcséket. A kávé olajossága miatt azonban mégis van némi rögösödés, üvegre tapadás. Az üveg hátárnya a műanyaggal szemben viszont, hogy könnyebben törik, és szerintem nem is kapható hozzá ilyen edény, mint pótalkatrész, tehát, ha törik akkor új darálót kell venni.

Folytatás következik... ...ITT

Fájlok biztonsági mentése rsync-kel Windows 7 alatt

Ha arra van szükség, hogy bizonyos könyvtárainkról biztonsági mentés készüljön, az rsync erre kiváló lehetőséget biztosít. Ezzel a kis prorammal egyszerűen meg tudjuk oldani, hogy minden mentésnél csak azokkal a fájlokkal foglalkozzunk, amik az előző mentés óta változtak.

Az rsync használatához nem kell telepíteni semmit, viszont szükség van néhány innen letölthető fájlra.

A letöltés után

1. Csomagold ki a fájl tartalmát egy tetszőleges könyvtárba (a lenti példában ez a könyvtár a C:\Temp)!
2. Készíts egy fájlot például Backup.bat néven az Asztal-ra (Angol nyelvű Windows-ban Desktop), másold bele az alábbiakat, majd mentsd el!

echo off

set MYDATE=%DATE:/=%
set MYTIME=%TIME::=%
set MYTIME=%MYTIME: =0%
set MYTIME=%MYTIME:~0,-3%
set LOGFILENAME=RsyncLog_%MYDATE%-%MYTIME%.log
echo Csatlakoztasd a pendrive-ot!
pause

cd "C:\Temp\rsync_309"

echo ==== Mentés a pendrive-ra ====

rsync.exe --modify-window=2 -a -u -v --delete /cygdrive/"C/Temp/Sajat" /cygdrive/"E/Backup/" > c:\Temp\rsync_309\Logs\%LOGFILENAME%

rsync.exe --modify-window=2 -a -u -v --delete /cygdrive/"C/Temp/Asztal" /cygdrive/"E/Backup/" >> c:\Temp\rsync_309\Logs\%LOGFILENAME%

echo Kész

pause

Az így létrejött fájlra először kattintva a C:\Temp alatt lévő Sajat és Asztal nevű könyvtárak tartalma kimásolódik az E meghajtóhoz csatolt pendrive Backup könyvtárába, majd minden új futtatáskor megtörténik a könyvtárakban addig az időpontig történt változások (fájl módosulás vagy törlés, új fájl keletkezés) aktualizálása.
Minden futtatásnál keletkezik egy logfájl, ami tartalmazza az rsync parancs által kiírt üzeneteket; ebben ellenőrizhető például, hogy miket másolt, hol akadt gondja, stb. A logfájlokat a szkript a  c:\Temp\rsync_309\Logs\ könyvtárban hozza létre.

A szkript értelemszerűen módosítható más könyvtárakhoz is.

Nálam a mentés során egy könyvtár teljes tartalma egy központi meghajtóra, két másik könyvtár tartalma pedig egy pendrive-ra másolódik.