Amikor az első hónap végén a villanyóra állásának jelentésénél észrevettem a durva különbséget, a következőkre gondoltam.
- Vagy az újonnan üzembe helyezett tévé és számítógép okoz túlfogyasztást (ezek használatának kezdete pont a kérdéses időszakra tehető);
- Vagy valaki áramot lop tőlem.
A második hónap végén szintén szembesültem a túlfogyasztás tényével, s ez megölte az utolsó reményemet is, ami abba kapaszkodott, hogy ez magától meg fog javulni.
Itt már kiszámoltam, hogy milyen fogyasztóval lehet dolgunk: a túlfogyasztás kb. 60 kWh, ami durván 83,3 W-os fogyasztó állandó bekapcsolását feltételezi. Ehhez hasonló fogyasztó viszont nem volt a lakásban. Maradt tehát a szisztematikus módszer.
Ezt egy multiméterrel végeztem, sorra méregetve az elektromos eszközök munka- és készenléti áramfelvételét.
A hűtőnél elállt a lélegzetem: járó kompresszorral 5 A áramot vett fel. A gyártó szerint a készülék teljesítménye 110 W, ami 0,47 A áramfelvételt jelent; ennek tízszerese nyilván nem lehet üzemszerű működés.
Mi lehet ennek az oka? A hűtőgép hangja normálils volt, s a jég se volt durván vastag benne. Azért egy olvasztás nem árt - gondoltam. És milyen jól gondoltam. Olvadás és alapos tisztítás után bekapcsolva a hűtő áramfelvétele 0,63 A lett, ami magasabb, mint a gyári érték, de egy tizen-egynehány éves hűtőnél ez még belefér. Fél nappal később egyébként már 0,5 és 0,6 között járt az áram, és lehet, hogy lejjebb is ment, de azt már nem néztem.
Mi ebből a tanulság?
- Egy régi hűtő nem csak, hogy nem energiatakarékos, de csinálhat ily módon extra költségeket. Aki nem figyel, és mondjuk limit nélküli átutalási megbízása van, rossz esetben ezt észre se veszi.
- Érdemes gyakran leolvasztani a hűtőnket.
- Jó figyelni, mekkora havonta a fogyasztásunk.
- Ha valami furcsát észlelünk, érdemes azonnal cselekedni.
Nekem ez a lecke kb. tízezer forintomba került, meg egy fél délután gondolkodás és méregetésbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése