Firefox mp3 lejátszás probléma

A napokban frissítettem Firefox 33.1-re. Sajnos, minden frissítésnél lehet számítani arra, hogy az eddigitől eltérő módon működik valami, s ez most is megtörtént. Nem biztos ugyan, hogy ez a verzió hozta be ezt a problémát, de tuti, hogy valamelyik mostanában.

Az új működés most az, hogy a Firefox egyből lejátssza azt az mp3 fájlt, amelyre egy link hivatkozik, vagy amit a címsorba beírunk. Eddig szépen megkérdezte egy ablakban, hogy mentse, avagy lejátssza-e a fájlt egy külső alkalmazás indításával – ez van ugyanis beállítva neki a Tools-Option-Applications alatt: Content Type: MP3 Format Sound; Action: Always ask – most azonban egy beépítettnek látszó lejátszó indul el, majd jönnek a hangok, amikre nem számítottunk.

Ha ez – hozzám hasonlóan – neked se tetszik, kövesd ezt:

1. A címsorba írd be: about:config
2. A Search mezőbe írd be: media
3. A megjelenő listában a media.directshow.enabled-re kattints kettőt! Ekkor megváltozik a Value mező false-ra.
4. Élvezd a letöltés vagy külső lejátszás szépségeit!

MSP-EXP430G2

Rajta fog futni a PID prototípusa...

apt-offline és Ubuntu 14.04

A világhálótól hermetikusan elzárt gépemen Ubuntu 14.04 fut. Ahogy ilyen rendszereknél illik, időnként én is szerettem volna frissítést csinálni, meg persze alkalmazásokat telepíteni. Ezekhez a tevékenységekhez találták ki az apt-offline nevű programot.

Használatához kell egy internetkapcsolattal ellátott Ubuntu 14.04, amit Online-nak fogok nevezni a továbbiakban, az internetkapcsolat nélkülit pedig Offline-nak.

Az Offline gépre ilyen lépésekkel kell feltenni az apt-offline csomagot.

1. Az Online gép termináljában add ki:
   sudo apt-get install -d apt-offlinemajd másold a letöltött apt-offline_<verzió>_all.deb csomagot a /var/cache/apt/archives/ könyvtárból a pendrive-ra!
   sudo apt-get install apt-offline
2. Az Offline gépen másold a pendrive-ról a csomagot a /tmp könyvtárba, majd a terminálban add ki:
   sudo dpkg -i /tmp/apt-offline_<verzió>_all.deb

Ezzel a csomag feltelepült az Online és Offline gépre.

Első indításánál, mikor upgrade-et akartam csinálni, így reagált:

sudo apt-offline set /tmp/apt-offline.sig

Generating database of files that are needed for an update.
E: Command line option --simulate is not understood
ERROR: FATAL: Something is wrong with the apt system.

A hiba oka az, hogy az apt-offline a --simulate opcióval akarja meghívni az apt-get-et, ami valamiért nem támogatott. A probléma azzal orvosolható, ha az apt-offline csomagban kitöröljük az erre az opcióra való hivatkozást.

Mindkét gép termináljában add ki:

sudo sed -i 's/--print-uris --simulate update/--print-uris update/' /usr/share/pyshared/apt_offline_core/AptOfflineCoreLib.py

Most már használható az apt-offline parancs a következő módon.

Repository frissítésnél

1. Az Offline gép termináljában:
   sudo apt-offline set /tmp/apt-offline.sig
   (A sig fájlot másold a pendrive-ra!)
2. Az Online gép termináljában (a sig fájl pendrive-ról /tmp-be való másolása után)
   
   sudo apt-offline get /tmp/apt-offline.sig --bundle /tmp/apt-offline.zip --bug-reports --threads 5
   (A zip fájlot másold a pendrive-ra!)
3. Az Offline gép termináljában (a zip fájl /tmp-be való másolása után)
   sudo apt-offline install /tmp/apt-offline.zip

Egy csomag installálásánál (a példában ez a csomag az vlc médialejátszó)

1. Az Offline gép termináljában
   sudo apt-offline set /tmp/vlc-offline.sig --install-packages vlc
   (A sig fájlot másold a pendrive-ra!)
2. Az Online gép termináljában (a sig fájl pendrive-ról /tmp-be való másolása után)
   
   sudo apt-offline get /tmp/vlc-offline.sig --no-checksum --bundle /tmp/vlc-offline.zip
   (A zip fájlot másold a pendrive-ra!)
3. Az Offline gép termináljában (a zip fájl /tmp-be való másolása után)
   sudo apt-offline install /tmp/vlc-offline.zip

Kávéfőző PIDelés - szimuláció

Mielőtt nekiállnánk megvalósítani a PID szabályozónkat, vizsgáljuk meg egy számítógépes szimuláció segítségével, hogy várhatóan milyen jellemzőkkel fog az eszközünk rendelkezni!

Kiindulásnak Szűcs Zoltán 2008-ban készített munkáját (letölthető innen vagy innen) használtam fel, aki C nyelven készítette el egy mérésekkel meghatározott tulajdonságú tartály hőmérsékletszabályozásának szimulációját.

Az általam továbbfejlesztett szimuláció az előbbi egyszerű tartály modelljét kiegészíti a bojler anyagából adódó hőkapacitásával, a rendszer- és mérési holtidővel, az átfolyó víz hőmérsékletre gyakorolt hatásával, valamint figyelembe veszi, hogy a fűtőszállal történő energiabevitel váltakozóáramú hálózatról teljes-félperiódusok kapcsolásával (hullámcsomag vezérléssel) lesz megvalósítva. Az eredetileg C nyelven írt programot átírtam Python-ba (2.6), így szerintem könnyebb futtatni. A program végrehajtása során az aktuális mappába elhelyez egy pid_sim.csv nevű fájlot, ami a szimuláció adatait tartalmazza olyan formában, hogy azt pl. az Excel be tudja olvasni, és tud belőle grafikont rajzolni.

Kávéfőző PIDelés - bevezető

A címben szereplő megfogalmazás alatt - most és a folytatásban is - a kávéfőző fűtőbojler hőmérsékletének úgynevezett PID szabályozótípussal történő stabilizálását értem. Mivel a fűtőbojler hőmérséklete szoros összefüggésben van a kifolyó kávé hőmérsékletével, ezért az előző stabilitásának biztosításával a másodikat is kézben tudjuk tartani, ami a késztermék minőségének szempontjából előnyös lehet. Lényegében ez a célunk a PID-eléssel.

Kávéfőzőn itt is olyan készülékeket értek, mint amilyenekről ebben a bejegyzésben írtam: pumpás-karos-manuális nevekkel ellátott, egy darab (kávékészítéshez használt) bojlerrel rendelkező, nagy nyomású (15 bar) szivattyúval felszerelt (presszó) kávéfőzőket. A hivatkozott bejegyzésben kiszámoltuk, hogy ideális esetben durván 600 W-os fűtőszál elegendő ahhoz, hogy a (dupla eszpresszó) kávé kifolyása alatt legyen elég teljesítményünk a kifolyó víz hőmérsékletének szinten tartásához, ami persze csak akkor igaz, ha azonnal tudunk reagálni a beáramló hidegvíz okozta hőmérséklet esésre. Azt is láttuk, hogy ez a fűtőteljesítmény elméletben független a fűtőtartály térfogatától, igaz ugyanúgy az egy deciliteres, mint a fél literes bojlerre.

A PID elven működő szabályozóval ellátott szabályozási körök általánosságban fizikai folyamatok paramétereinek (hőmérséklet, nyomás, vízszint, irány, stb.) egy beállított értéken való tartását igyekszenek megvalósítani. A szabályozó e szabályozási köröknek csak egy eleme; a teljes szabályozáshoz szükség van érzékelőre, illetve beavatkozó szervre is. Kávéfőzők esetében a beavatkozó szerv gyárilag biztosított (ez maga a fűtést végző elem), olyan érzékelővel viszont, ami a hőmérséklettel arányos jelet szolgáltat a szabályozónak, utólag kell ellátni a készüléket.

A PID szabályozó hőmérsékletszabályozás esetén a következő lépéseket hajtja végre.

1. A beállított hőmérsékletből kivonja a mért hőmérsékletet
2. A PID Kp paraméterével megszorozza az eltérést, a Ki-vel megszorzott eltérést hozzáadja az eddigi ilymódon nyert szorzat-összegekhez, a Kd-vel beszorozza az aktuális és előző hiba különbségét
3. A három, előző pontban nyert részeredményt összeadja, figyelve arra, hogy az összegben ne történjen túlcsordulás
4. Az összeggel arányos jelet ad a fűtőelemnek
5. Adott idő után visszatér 1-re

A három paraméter azt befolyásolja, hogy a szabályozó milyen mértékben reagáljon a hőmérséklet eltérések pillanatnyi (Kp), illetve az adott időpontig felhalmozott (Ki) értékeire, valamint aktuális változására (Kd). A paraméterekkel beállítható, hogy a rendszer megfelő gyorsasággal és minél kisebb hibával tudja tartani a hőmérsékletet.

A kávéfőzőknél meg kell különböztetni két különböző üzemmódot, a felfűtést/hőn tartást és csapolást (ha van gőzölés, akkor az egy harmadik üzemmód). Az elsőnél a bojlert egy fűtött, míg másodiknál egy fűtött és egyben átfolyással hűtött tartállyal kell modellezni, ami precíz igények esetén két külön PID szabályozást (vagy ugyanazon szabályozó esetén átkapcsolható paraméter készletet) jelent.

Mivel a kifolyó kávé minősége szempontjából elsősorban a csapolás ideje alatti hőmérsékletstabilitás kritikus, ezért a továbbiakban ennek elméletével, majd megvalósításával fogok foglalkozni. Ahhoz viszont, hogy a csapolás pillanata előtt megfelelő legyen a hőmérséklet, a felfűtés-hőntartás móddal is foglalkozni kell, amit ezt követően fogok elemezni és megvalósítani.

Folytatás következik... ...ITT.

Ascaso I2 MINI - nem gyári adatok

Őrlőátmérő (külső): 38 mm
Őrlőműkialakítás: kúpos
Az őrlőkések anyaga: acél
Az őrlemény szemcseméretének állítása: fokozatos
A tengely menetemelkedése: kb. 1,16 mm (10,5 mm-en 9 db menet)
Az őrlésfokozat állítójának egy teljes tekerése az őrlőműben 1 fog elmozdulást eredményez.
Az őrlőmű fogaskereke 72 fogból áll.
Az őrlésfokozat állítójának egy teljes tekerése (a menetemelkedés hetvenketted része): kb. 0,016 mm
A motor kommutátora 24 szeletes, melyekhez két szénkefe csatlakozik
A motor és őrlőmű-tengely áttétele: 15:1

Össztömeg: kb. xxx g

Folytatás következik... ...ITT

Hario Skerton - Konstrukciós- és anyagválasztási hibák

A tervezők számos fontos dolog fölött szemet hunytak, ami a készülék használatát és tartósságát kedvezőtlenül befolyásolja.
Az egyik ilyen tényező a kiválasztott anyagok. Az üveg gyűjtőrész és kerámia őrlőmű jó döntés volt, a forgó alkatrésszel (a tengely menetes része) érintkező műanyag (a tengelyt tartó felső műanyaghenger) viszont határozottan rossz. Főleg ebben az esetben, amikor is a vas nem csúszik a műanyagon, hanem a tengelyen lévő menet a forgás miatt idővel mintegy elreszeli és így kitágítja a körülötte lévő és tengelytartást biztosító műanyag részt. A kézi daráló, működéséből kifolyólag a forgatott tengelyre merőleges irányban is ki van téve terhelésnek, ezért ez a reszelőhatás ennél a darálónál még inkább fennáll. Ez nyilván oda vezet, hogy a tengely nem megfelelően szorosan fog ülni a helyén, hanem lötyögve forog, ami az őrlemény minőségére is negatív kihatással lesz.
Ugyanennél a részletnél figyelhető meg egy másik konstrukciós hiba: a tengelyt felül megfogó rész vastagsága nagyjából 1 mm. Ez nem elegendő ahhoz, hogy valamennyire is függőlegesben tartsa a tengelyt, és mivel az alsó rögzítés nincs megoldva (az őrlőkúp ide-oda leng), ez szintén rossz hatást gyakorol a szemcseméret egységességére.

Egy szintén kellemetlen jelenséget okozó tulajdonság az üveg tartály menetének kiképzése. Ez a menet biztosítja az őrlőművet tartalmazó műanyag részhez való csatlakozást. Egy darálási folyamat végén a tartály le kell csavarni a felső részről, kiönteni a darálmányt, majd visszacsavarni. Ahhoz viszont, hogy a tartály stabilan rögzüljön, rossz esetben egy teljes fordulat kell, amit kézzel lehetetlen kivitelezni, így átmeneti megoldásként a teker-tart-teker mozdulatsorral kell biztosítani, hogy ne pottyanjon le a felsőrészről a törékeny üvegtartály.
A következő kényelmetlenség, hogy a forgatókart rögzítő recézett anya hajlamos a kar forgatásától kilazulni, ami miatt a kar föl-le billegésbe kezd, s a tengelyt a találkozási felületükön koptatja darálás közben. Ez hosszú távon a tengely forgatórúd számára kiképzett bemarását eltompítja, ami rossz esetben a tengely forgatását lehetetlenné teszi.

Végül egy bosszantó apróság, ami szerintem nem is létezne, ha a gyártók kipróbálták volna a darálót. A kávébabok ugyanis az őrlőmű nyomása hatására ki szoktak ugrálni a fogak közül, s ez kevés kávé darálása esetén ahhoz vezet ennél a darálónál, hogy a kávébabtartó kosárból szép ívben repkednek a babok darálás közben.

Folytatás következik... ...ITT