Kávéfőző PIDelés - bevezető

A címben szereplő megfogalmazás alatt - most és a folytatásban is - a kávéfőző fűtőbojler hőmérsékletének úgynevezett PID szabályozótípussal történő stabilizálását értem. Mivel a fűtőbojler hőmérséklete szoros összefüggésben van a kifolyó kávé hőmérsékletével, ezért az előző stabilitásának biztosításával a másodikat is kézben tudjuk tartani, ami a késztermék minőségének szempontjából előnyös lehet. Lényegében ez a célunk a PID-eléssel.

Kávéfőzőn itt is olyan készülékeket értek, mint amilyenekről ebben a bejegyzésben írtam: pumpás-karos-manuális nevekkel ellátott, egy darab (kávékészítéshez használt) bojlerrel rendelkező, nagy nyomású (15 bar) szivattyúval felszerelt (presszó) kávéfőzőket. A hivatkozott bejegyzésben kiszámoltuk, hogy ideális esetben durván 600 W-os fűtőszál elegendő ahhoz, hogy a (dupla eszpresszó) kávé kifolyása alatt legyen elég teljesítményünk a kifolyó víz hőmérsékletének szinten tartásához, ami persze csak akkor igaz, ha azonnal tudunk reagálni a beáramló hidegvíz okozta hőmérséklet esésre. Azt is láttuk, hogy ez a fűtőteljesítmény elméletben független a fűtőtartály térfogatától, igaz ugyanúgy az egy deciliteres, mint a fél literes bojlerre.

A PID elven működő szabályozóval ellátott szabályozási körök általánosságban fizikai folyamatok paramétereinek (hőmérséklet, nyomás, vízszint, irány, stb.) egy beállított értéken való tartását igyekszenek megvalósítani. A szabályozó e szabályozási köröknek csak egy eleme; a teljes szabályozáshoz szükség van érzékelőre, illetve beavatkozó szervre is. Kávéfőzők esetében a beavatkozó szerv gyárilag biztosított (ez maga a fűtést végző elem), olyan érzékelővel viszont, ami a hőmérséklettel arányos jelet szolgáltat a szabályozónak, utólag kell ellátni a készüléket.

A PID szabályozó hőmérsékletszabályozás esetén a következő lépéseket hajtja végre.

1. A beállított hőmérsékletből kivonja a mért hőmérsékletet
2. A PID Kp paraméterével megszorozza az eltérést, a Ki-vel megszorzott eltérést hozzáadja az eddigi ilymódon nyert szorzat-összegekhez, a Kd-vel beszorozza az aktuális és előző hiba különbségét
3. A három, előző pontban nyert részeredményt összeadja, figyelve arra, hogy az összegben ne történjen túlcsordulás
4. Az összeggel arányos jelet ad a fűtőelemnek
5. Adott idő után visszatér 1-re

A három paraméter azt befolyásolja, hogy a szabályozó milyen mértékben reagáljon a hőmérséklet eltérések pillanatnyi (Kp), illetve az adott időpontig felhalmozott (Ki) értékeire, valamint aktuális változására (Kd). A paraméterekkel beállítható, hogy a rendszer megfelő gyorsasággal és minél kisebb hibával tudja tartani a hőmérsékletet.

A kávéfőzőknél meg kell különböztetni két különböző üzemmódot, a felfűtést/hőn tartást és csapolást (ha van gőzölés, akkor az egy harmadik üzemmód). Az elsőnél a bojlert egy fűtött, míg másodiknál egy fűtött és egyben átfolyással hűtött tartállyal kell modellezni, ami precíz igények esetén két külön PID szabályozást (vagy ugyanazon szabályozó esetén átkapcsolható paraméter készletet) jelent.

Mivel a kifolyó kávé minősége szempontjából elsősorban a csapolás ideje alatti hőmérsékletstabilitás kritikus, ezért a továbbiakban ennek elméletével, majd megvalósításával fogok foglalkozni. Ahhoz viszont, hogy a csapolás pillanata előtt megfelelő legyen a hőmérséklet, a felfűtés-hőntartás móddal is foglalkozni kell, amit ezt követően fogok elemezni és megvalósítani.

Folytatás következik... ...ITT.