A Megtekintési nyilatkozat és a pénzmosás

Ha az ember ingatlankeresésbe fog, hamar szemben találhatja magát ingatlanközvetítőkkel. A velük való üzletben általános elvárás manapság az óvatosság, mivel számos esetben visszaéltek az ügyfelek bizalmával. Persze hasonló visszaélés az ellenkező irányban is történt már, ami miatt az illető egyének és cégek minél inkább megpróbálnak védekezni.
A Megtekintési nyilatkozat is egy része ennek a védekezésnek. Lényege annyi, hogy a közvetítő az adott ingatlan bemutatása előtt vagy után, két tanú jelenlétében aláírat egy nyilatkozatot, melyben a vásárló adatait, a bemutatás megtörténtének tényét, valamint az ingatlanközvetítőn kívül létrejött adásvétel szankcióit rögzíti.

Kis kutakodás után két fontos dologra bukkantam.
1. A FEOSz (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége) óvatosságra figyelmeztet a Megtekintési nyilatkozattal kapcsolatban, ebben a cikkében.

2. Az ingatlantájoló "Hogyan legyünk profi lakásvásárlók? Tanácsok a szakértőtől" írásában azt tudatja, hogy a Megtekintési nyilatkozat aláíratásával az ingatlanközvetítő a hatályos jogszabályoknak tesz eleget (Kell-e közvetítő? bekezdés):

A közvetítő a potenciális vevőtől első körben csak a nevet és az elérhetőséget kéri, az ingatlan megtekintésekor pedig aláíratnak egy "Megtekintési nyilatkozatot", amellyel a tulajdonos felé igazolják a munkavégzésüket. E dokumentumot egyébként a pénzmosás megelőzéséről intézkedő törvény is előírja.

Mi az igazság?

Egyrészt, ha a törvény előírná is azt, hogy egy megtekintés alkalmával kötelező lenne felvenni a vásárlási szándékkal még nem rendelkező érdeklődő adatait, akkor azt az ingatlanközvetítő megtehetné egy független adatlap kitöltésével, nem egy olyan dokumentumhoz való csatolással, ami szigorú szankciókat tartalmaz. Ilyen tekintetben nincs igaza az ingatlantájoló (vagy a napi.hu - ez a hivatkozás olvasható a cikkben) szerzőjének.
Másrészt, ha a hivatalos forrást nézzük, akkor a pénzmosásról szóló törvény (2007/XCCCVI) és módosítása (2013/LII) az ingatlanügyletek tekintetében az alábbiakat tartalmazza.

1. § (1) E törvény hatálya - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed arra, aki Magyarország területén
f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat;

3. § E törvény alkalmazásában:
h) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti jogának üzletszerű közvetítése, ideértve az ügyleti megbízás előkészítését, az ingatlan forgalmi értékének becslését, valamint az üzletszerű ingatlanberuházás és ingatlanfejlesztés;

s) ügyfél:

sa) aki a szolgáltatóval az 1. § (1) bekezdésében megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad, és

sb) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató vonatkozásában, aki az ingatlan eladása és vétele céljából ajánlatot kér;

Ebből egyértelműen kiderül, hogy milyen esetekben szükséges az adatfelvétel, és ezek között nem szerepel sem a megtekintés, sem másmilyen érdeklődés.

Az adóhivatal egyébként megspórolja nekünk a jogszabályokban való turkálást, illetve értelmezést, és az alábbiakat közli (ezen dokumentum III. fejezetében):

Vétel céljából ajánlatkérésnek tekinthető, ha az ügyfél a megtekintést követően kifejezi vételi szándékát, azaz vételi ajánlatot tesz, önmagában az eladásra kínált ingatlan címének kiadása és az ingatlan megtekintése nem minősül ajánlatkérésnek.

Azt tanácsolom tehát, hogy senki ne írjon alá semmilyen Megtekintési nyilatkozatot, még ha törvényi hivatkozással fenyegetik is. Vagy mielőtt aláír, nézze meg, mit ír alá! :)

Végül egy sikertörténet, amelyben a CDC ingatlaniroda kénytelen a törvényi előírásoknak alávetni magát.

Update, 2015.01.18.
Mivel az ujalakaspiac.hu oldalról időközben eltűnt a linkelt (2011. márciusi) írás, ezért idemásolom a tartalmát.

Az ingatlanpiacot jelenleg a nyomott árak jellemzik, de így sincsenek könnyű helyzetben azok, akik most akarnak lakást venni. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) a csapdákra figyelmezteti a vásárlókat. Ilyen lehet például a megtekintési nyilatkozat, a félrevezető hirdetés, vagy éppen az eltitkolt közüzemi tartozás és végrehajtási eljárás.
Sokan nem mernek egyedül belevágni a keresésbe, ezért ingatlanközvetítő segítségét veszik igénybe. A közvetítők többsége készséges és tisztességes, de nem árt az óvatosság. A FEOSZ kapott olyan bejelentést, amely szerint az ingatlanos egy kis adminisztrációra hivatkozva arra kérte a leendő vásárlót, hogy írjon alá egy papírt, és adjon meg néhány személyes adatot, ám nem mondta el, mit tartalmaz a nyomtatvány. Kevesen tudják, hogy ezzel lényegében egy megtekintési nyilatkozatot töltenek ki. Ebben apró betűvel szerepel, hogy ha a lakást nem az ingatlanközvetítőn keresztül vásárolják meg, akkor több százezer forintos kötbért kötelesek megfizetni az ingatlanos cégnek. A lakásvásárlók ezért alaposan nézzék meg, mit írnak alá - mondta a Független Hírügynökségnek Kispál Edit, a FEOSZ szóvivője.

Sok panasz érkezik arról is, hogy az ingatlanhirdetésben szereplő adatok, információk, tulajdonságok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Családi házak esetében érdemes statikussal megnézetni az épületet, hiszen egy hiányosság később akár milliós kárt is tud okozni, nem is beszélve az ott élők biztonságáról. Társasházak esetében hasznos megkérdeni a közös képviselőt és a leendő szomszédokat a környékről, a házról és a lakóközösségről is. Panelház esetében megéri rákérdezni, hogy a ház nyert-e valamilyen felújítási pályázatot, tervezi-e a panelprogramban való részvételt, hiszen a jövőben ez is komoly havi kiadásokat jelenthet. Nem árt azzal is tisztában lenni, hogy milyen karbantartási-javítási munkálatokat végeztetett el a lakóközösség és hogy van-e a társasháznak közüzemi tartozása - tette hozzá a szóvivő.

Az adásvételi szerződés megkötése előtt elengedhetetlen az ingatlan hiteles tulajdoni lap másolatának kikérése. Ebből derül ki, hogy az eladó valóban tulajdonosa-e a lakásnak, az ingatlanra bejegyeztek-e valamilyen vásárlást tiltó jogot, illetve hogy ingatlan végrehajtás alatt áll-e. Kispál Edit arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az új tulajdonos már beköltözött egy használt lakásba, hibás teljesítés miatt elsősorban javítást, cserét kérhet az eladótól, de a vételár leszállítására is van mód, sőt végső soron el lehet állni a szerződéstől. Az újépítésű lakások esetében az átadás-átvételtől számított három éven keresztül lehet a jótállási igényt érvényesíteni közvetlenül az eladóval szemben.

Update, 2015.07.30.
Egy ingatlanosokról szóló index-es cikk. No comment...