Miért utálom az előzékenységet?

Főként a közúti forgalomban szokott előfordulni, hogy olyan helyzetben, mikor nem feltétlenül szükséges, elsőbbséget adnak, annak ellenére, hogy a KRESZ ezt nem nekem biztosítja. Tipikus ilyen helyzet, mikor balra akarok fordulni, szemből semmi forgalom, de az az egy autó csak nem akar egyenesen elhaladni velem szemben mellettem, hanem megáll, és várja, hogy forduljak be.

Hogy miért utálom ezt?

1. Mert megzavar.
   Ettől hirtelen megtorpanok, és nem merek elindulni, mert nem tudom, mikor gondolja meg magát az illető.
2. Mert elbizonytalanít.
   Nem tudom ugyanis, hogy az elsőbbséget adó valóban ilyen jóindulatú, vagy csak nem ismeri a szabályokat. Vagy tapasztalatlan.
3. Mert nagyon rosszul járhatok.
   Ha ugyanis az elsőbbséget adó mégis meggondolja magát, és ebből közúti baleset lesz, akkor nagyon nem ő lesz a hibás, hanem én, mivel nem adtam meg az elsőbbséget.

Miért drágább a szemes kávé, mint a darált?

Nemrégiben volt alkalmam egy boltban egy ilyen képet készíteni:

 

Amint látható (bár szerintem eddig is köztudott tény volt, de most legalább dokumentált is), a szemes kávé drágább, mint a darált, a képen például több, mint 10%-kal.

Ha járatos vagy kicsit a kávézásban, akkor tudhatod, hogy a darált kávéhoz a gyártónak csomagolás előtt egy extra folyamatot még végre kell hajtania a szemes kávén: a darálást (vagy ahogy hardcore kávésok mondják, őrlést). Ez a folyamat gépeket, kezelést, karbantartást, időt, szállítási kapacitást, stb. igényel, ami ugye mind pénz. Így eléggé furcsa, hogy az árak nem ezt mutatják.

Nézzük, mit mondanak az interneten az okokról!

• Gabonafélékkel silányítják az őrölt kávét
• A frissen darált kávé más ízű
• A szemes kávéban egész kávészemek vannak, a darált kávé meg abból a törmelékből készül, ami egyébként eladhatatlan lenne
• A kereslet-kínálat miatt

Lépcsőfok mérés

Ma megmértem (pontosabban megbecsültem) a Corvin negyed metróállomás mozgólépcső fokának magasságát.
— Jó hülye pihent lehet, aki ilyenekkel foglalkozik — mondhatod.
Ja, de hát akkor éppen ez jutott eszembe...

Mutatom is, hogy történt a mérés:

1. Egyenesen állva a mozgólépcsőn, megkerestem a szememmel egy szintben lévő fokot. Azt úgy lehet megismerni, hogy pont nem látsz a tetejére; az alatta lévők tetejére rá-, a fölötte lévők tetejéből meg semmit se látsz.
2. Megszámoltam, mennyit kellene lépni, hogy pont rálépjek erre a fokra. Ez esetemben 10 volt.
3. Eloszottam a szemmagasságomat tízzel, és megkaptam, hogy egy lépcsőfok kb. 16 centi magas.

Hogy mit kezdek az eredménnyel? Hát izé.